.jpg)
Március tizenötödike a legszebb ünnepünk! Köszönöm, hogy eljöttetek és újra, együtt az utcán ünnepelünk! Ezen a tavaszi napon minden szabadságszerető magyarnak együtt dobban a szíve, éljen bárhol a világban, legyen bármilyen világnézetű, tartozzon bármilyen felekezethez - kezdte ünnepi beszédét az MSZP elnöke.
Emlékezzünk a sorsfordító napokra - szólította fel az egybegyűlteket Mesterházy Attila, majd így folytatta: a márciusi ifjakra, a 12 pontra, egy egész korszakra. A reformkor nagyjaira, Kölcseyre, Széchenyire, Wesselényire. Emlékezzünk a forradalomra, Petőfire, Kossuthra, Bem-re, Isaszeg, Branyiszkó névtelen hőseire. Emlékezzünk a megtorlás mártírjaira és a bujdosókra. Emlékezzünk, a kiegyezőkre, Deák Ferenc megfontoltságára és az országépítőkre.
Ez a tavaszi nap a mindenkori újrakezdés ünnepe is. Újra meg újra, évről évre hitet teszünk a szabadság és a függetlenség gyönyörű eszméi mellett. Ma ünnepeljük a szabadságvágyban és közös akaratban fogant politikai nemzet születését. Ilyenkor felidézzük, hogy voltak pillanatok a nemzet történelmében, amikor nem számított ki a fiatal és ki idősebb, ki milyen nyelven szólalt meg először, honnan származott vagy melyik istent félte.
A nemzet fogott össze - hangsúlyozta a pártelnök. Közös volt az akarat, a vágy és a remény egy szép, szabad és független haza megteremtésére. Közös volt a hit és a meggyőződés a nemzeti egység megteremtésében. És közös volt a remény a jobb élet lehetőségére.
Ez a közös hit sugárzik ma ránk: van közös haza, politikai meggyőződéstől, vallási hittől, származástól függetlenül. Mi egyszerre vagyunk gyermekei Kossuthnak, Petőfinek, Széchenyinek és Deáknak. Közös nyelvünk, kultúránk, történeti emlékezetünk megvéd és esélyt ad. Esélyt, hogy újra megteremthető a szabadság, a demokrácia és a függetlenség eszméit őrző, egységes magyar nemzet. Ezért március 15-én nincsen baloldal vagy jobboldal. Csak szabadságszerető emberek vannak, akik az ünnep és az emlékezés pillanatában szeretnék megélni a nemzethez tartozás csodálatos élményét - mondta Mesterházy Attila.
Majd így folytatta: nincs erős Magyarország közös hit, egységes akarat, világos jövőkép nélkül. A nehezen megszerzett, közösen kivívott szabadság a mindenkori választás szabadsága kell legyen: van lehetőségünk megváltoztatni, ami rossz. Van lehetőségünk átalakítani, ami nem működik. Van lehetőségünk leváltani azt, aki méltatlanná vált.
Ezek 1848, 1956 és 1989 alapvető értékei. Ma Magyarország tagja a szabadság értékeit legfontosabbnak tekintő nemzetek családjának az Európai Uniónak. A magyarok Európa részeként nem csupán vallják, de minden erejükkel védik is a szabadság értékeit.
A Magyar Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta: a szabadság olyan, mint a levegő, mely körülvesz, éltet és erőt ad. Ám csak akkor vesszük észre, ha hiányában fuldokolni kezdünk. És ahhoz, hogy szabad döntések sorozataként élhessük közös életünket, anyagi biztonságra is szükségünk van, mert nem lehet szabad az, akinek nincs otthona, munkája, támogató közössége. Aki mélyszegénységben vagy folyamatos nélkülözésben él. Aki számára a jelennél csak a jövő reménytelenebb. Akinek nincs esélye, mert nincs képzettsége. Aki olyan helyre született, olyan helyen él, ahol se munka, se lehetőség.
Március 15-e mindig arra emlékeztet minket, hogy érdemes harcolni, áldozatot vállalni, mert csak közös erővel juthatunk előrébb. Mert bízhatunk magunkban, egymásban és közös hitünkben. És akkor "a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez".
Ebben bíztunk az első szabad választások után, ’91. március 15-én, amikor végre kimondhattuk: újra szabadok vagyunk. És ebben bíztunk uniós csatlakozásunk után, 2005. március 15-én, amikor végre kimondhattuk: intézményesen is hazaértünk Európába. És bízunk minden március 15-én, hogy újra kimondhatjuk: Magyarország szabad, és demokratikus ország, közös hazánk, amelyért olyan sokan, oly sokszor hoztak áldozatot - közölte Mesterházy Attila.
Az elmúlt napokban, hetekben, hónapokban épp ez a bizalom illant el. Magyarországon újra veszélyben a szabadság, veszélyben a demokrácia, és veszélyben a közös hit, hogy együtt és egymással összefogva, közösen teremthetünk jobb világot magunknak és gyermekeinknek. Ma nem a függetlenséget, a demokrácia megerősödését, az életminőség javulását ünnepeljük, hanem a kirekesztést, a szabadság elvételét, a demokratikus intézmények eltiprását és a nehéz helyzetben levők érdekeinek semmibevételét látjuk nap-nap után. Sőt, ma, március 15-én, ahelyett, hogy ’48 közös erőfeszítésére emlékezhetnénk, 1849. március 4-ére kell emlékezzünk - ma nem a Nemzeti dal lelkesítő szavai csengenek fülünkben - hanem az olmützi oktrojált alkotmány szörnyű emléke jut eszünkbe. A nap, amikor Ferenc József eltörölte a közösen kiharcolt áprilisi törvényeket és új, alkotmányos diktátumot kényszerített hazánkra.
Ma fülkeforradalom címén alkotmányos puccs zajlik Magyarországon - jelentette ki a pártelnök. Hozzátette: a leszámolással való fenyegetés, a közhatalmi intézmények elfoglalása és a független intézmények lerombolása után beteljesedni látszik az alkotmányos államcsíny terve. A Magyarországra kényszerített új alkotmány nem teszi jobbá, modernebbé a jelenlegi Alkotmányt. Egyetlen célja van, mégpedig, hogy hosszú távra biztosítsa egy szűk politikai elit hatalmát. Tönkreteszi a szabadság intézményeit, megakadályozza a nép részvételét a nemzet ügyeinek intézésében, kirekeszti a hatalommal nem azonos meggyőződést vallókat a nemzetből.
Mesterházy Attila felszólította az ünneplő közönséget: tiszteljük a múltunkat, de ragaszkodunk a jövőnkhöz! Mi nem a királyság, hanem a szabadság jelképeit fogjuk felmutatni: a 48-as kokárdát, az 56-os lyukas zászlót, a Kossuth-címert. Mi nem csak Magyarország, hanem a Magyar Köztársaság polgárai vagyunk! A Köztársaság nem ruha a nemzet testén. A Köztársaság teszi lehetővé, hogy Magyarország mindannyiunk hazája legyen, kirekesztés nélkül.
A Magyar Köztársaság, minden magyar polgár hazája szabad, demokratikus jogállam, olyan ország:
Ahol biztosított a szólás, a gondolkodás és a sajtó szabadsága.
Ahol a kulturális értéket nem politikai hovatartozás alapján határozzák meg.
Ahol rólunk, nélkülünk nem döntenek.
Ahol a Kormány nem él vissza a joggal.
Ahol biztonságban van a magántulajdon, a megtakarítás és a személyes érték.
Ahol az igazat mondják, nem csak a szépet.
Ahol mindenki, aki akar, tud dolgozni, de aki nem tud, azt nem büntetik.
Ahol a terhek viselése és elosztása igazságos és méltányos.
Ahol nem a kiváltságos kevesek, hanem a többség érdekét képviselik.
Ahol a társadalmat átszövi a bizalom, s nem a fortélyos félelem igazgat.
Ahol van értéke az adott szónak, törvénynek, szabálynak.
Ahol a törvény mindenkire vonatkozik és a rend nem fenyegetés.
Ahol a közösség legfőbb értéke a szolidaritás: aki elesik, felsegítik, aki gyenge támogatják, aki reményvesztett megsegítik.
Mi ebben a Magyar Köztársaságban akarunk élni - hangsúlyozta az MSZP elnöke, majd folytatta: és ebben a Köztársaságban nincs vármegye, főispán, csendőrség, vagy úriszék. Az úr megszólítás mellé nem jár méltóságos vagy tekintetes. Ez az ország az Európai Unió tagjaként hagyományaira és történelmére büszke, modern és szabad. Ez az ország nem bezárkózó, elszigetelt, álmokat kergető és kioktató, hanem nyitott, együttműködő, szolidáris, a józan ész alapján cselekvő. Ez az ország, nem süllyedő sziget Európa peremén, ahol visszafelé forog az idő kereke, hanem jövőbe tekintő és fejlődő.
Egy ma nem túl divatos szerző azt írta, hogy "minden nagy világtörténelmi tény és személy kétszer kerül színre: egyszer, mint tragédia, másszor, mint bohózat." Ma még nem tudjuk, hogy az elmúlt hetek alkotmányos puccsa tragédia vagy bohózat lesz. Az, hogy egyik se legyen, az a magyar embereken múlik. Hőseink, a szabadság- és függetlenségszerető ’48-as fiatalok azt kérdeznék tőlünk: mit tesztek Ti, hogy mindez ne így legyen?
Nos, az a kérdés, hogy van-e bennünk elég hit, meggyőződés és akarat, hogy megakadályozzuk a demokratikus Magyarország elvételét. Az a kérdés, hogy tűrjük-e, hogy egy ránk kényszerített alkotmány foglyai legyünk az elkövetkezendő években. Az a kérdés, hogy van-e bennünk elég belátás ahhoz, hogy megértsük: a sikerhez partnerség, összefogás és együttműködés kell - sorolta kérdéseit Mesterházy Attila.
Ez az alkotmányos puccs akkor bukik el, ha elegen mondják ki: eddig és ne tovább! Nekünk ma itt és minden nap ezentúl az a dolgunk, hogy megmutassuk: van másik Magyarország! Az a nemzet, mely nem tűri, hogy elfogult alkotmányt kényszerítsenek rá. Mely nem hagyja, hogy lerombolják előbb közös intézményeit, szabadságának biztosítékait, hitét és reményét abban, hogy a nehézségekkel teli mát, egy boldogabb jövő követi majd.
Ma, március 15-én ki kell mondanunk: hiszünk a szabadságban, a demokráciában, a meggyőződések egyenrangúságában, a közhatalmi intézmények függetlenségében! Az új alkotmány ezért nem a mi alkotmányunk. Az abban megfogalmazott gondolatok, hatalmi szándékok nem a szabad és független Magyarország értékei. Méltatlanok március 15-e örökségéhez, ahogyan méltatlanok október 23-a emlékéhez is.
Ha egy forradalomnak kinevezett alkotmányos puccs lerombolhatja nemzedékünk álmait, itt az idő, hogy kimondjuk: nem hagyjuk! Ha ma még nincs elég erőnk a parlamentben, akkor máshol védjük meg értékeinket. Az interneten - facebookon, e-mailben és twitteren - az utcákon és tereken, ezernyi a lehetőség arra, hogy kimondjuk és megerősítsük: 1848 szelleme és ereje él - buzdította az ünneplőket Mesterházy Attila.
A feladat világos. Az alkotmányos puccs csak közös erővel, a demokratikus többség megteremtésével akadályozható meg. Mindenkire szükség van! Nézzünk körül! Nem vagyunk egyedül. Nem vagyunk egyedül itt a Pilvax előtt, nem vagyunk egyedül az országban és nem vagyunk egyedül az Unióban. Velünk van minden demokrata, szabadságszerető ember: legyen bár szocialista, zöld, liberális, mérsékelt konzervatív, számíthatunk rájuk itthon és a világban, hazánkban és az Unióban. Támogatásuk minket erősít.
A demokratikus többség hű marad Petőfihez, Kossuthoz, Batthányhoz. Ez ad biztonságot, hogy kimondjuk: az alkotmányos puccs el fog bukni. Ezt erősítjük meg itt és most és minden nap a jövőben. Minket nem lehet fenyegetni és megfélemlíteni! Tudjuk: lesz még magyar szabadság, lesz még demokratikus Magyar Köztársaság. Talpra magyar, hí a haza - zárta ünnepi gondolatait Mesterházy Attila.
