Hírös.index | Általában a leader programról, ami végtére is az EU-s források egyik nagyon fontos felhasználási területe, meglehetősen lesújtó politikai vélemény kezdett kibontakozni 2009 nyarán. „Nem zörög a haraszt..." - szokták mondani, ezért megkerestük a Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas-Kiskunmajsa alkotta leader akciócsoport munkaszervezetének vezetőjét, Horváth Tamást, és a szokásos púder elhagyásával kérdezgettük a leader programról:
Horváth Tamás ((37) a Kiskunok Vidékéért Egyesület Munkaszervezet vezetője, akinek a koordinációs vezetésével zajlott a szeptember 22-én ünnepélyes keretek között a térségben pályázatot nyert szervezeteknek az elismerő oklevél átadás. Horváth Tamás agrármérnök, Hódmezővásárhelyen végzett 1991-ben, mint növénytermesztő, de előtte a Csongrádon tanult szakmája szerint hivatásos vadász. Elsősorban a szüleitől örökölt föld és szőlőterületeket vette át és fejleszti, de a hírközléssel is foglalkozik a vállalkozása.
Lehet azt mondani, hogy ez a szervezet ma a három város alkotta térség innovációs központja?
Igen ezt a három térséget öleli fel a Kiskunok Vidékéért Egyesület, ez a működési területe. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, illetve a szóhasználat is rendben van, hiszen a munkacsoportunk is a kiskunfélegyházi Innovációs Központban is dolgozik. Itt van a székhelye is a szervezetnek. Azért is innovációs ez a központ, mert itt van a székhelye más EU-s támogatásokkal, finanszírozásokkal illetve ezek koordinációjával foglalkozó szervezetnek.
Kik ezek a szervezetek?
A ÚMFT kistérségi koordinátora is ebben az épületben található, és a Helyi Vidékfejlesztési Iroda is itt dolgozik, valamint a Tourinform iroda, aki pedig a térség turizmusában játszik jelentős koordinációs szerepet.
Ezek a szervezetek kommunikálnak egymással?
Elkerülhetetlen a kommunikáció, amire egy ma reggeli példa a legutolsó, amikor is volt egy érdeklődő, aki a Leader programban szeretett volna részt venni, akit el kellett keserítenem, mert itt Kiskunfélegyházán szeretett volna egy beruházáshoz pályázati forrást találni. Sajnos a Leader meghatározott célközönsége miatt Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas vállalkozói nem pályázhatnak, ugyanis egy adott települési lakosság szám felett erre a leader program egyszerűen nem jogosult, viszont az érdeklődőt egyszerűen átirányítottam a NFÜ és a Helyi Vidékfejlesztési irodákhoz, akik szélesebb körben illetékesek. Tehát a térség érdekében való kommunikációt jól sikerül megoldani az Innovációs Központban.
Hogyan épül fel az Új Magyarországi Fejlesztési Program?
Csúnya szóval élve négy tengelyt különböztetünk meg. Az első és második tengely, főként mezőgazdasági és környezetvédelmi pályázatok kiírásával foglalkozik. A leader-program pedig a fennmaradó hármas és négyes tengelyre írja ki a pályázatait. A hármas tengely magába foglal falumegújítási projekteket, vidéki örökség megőrzését elősegítő projekteket, a turizmus és a vállalkozások fejlesztését a térségben.
Volt valami rendkívüli lobbizás, ami miatt a leader-re vonatkozó rendeletet tartalmazó közlönyt is újra kellett nyomtatni, és ez a lobbi Kiskunfélegyházáról szerveződött, mi volt ennek a lényege?
Ez egy legendává nőtte ki magát, de összefoglalva az volt a lényeg, hogy észrevettük, hogy a rendelet nem veszi figyelembe a városok külterületét, ami a hétköznapi értelembe mindenhol vidéknek számít, de a rendelet ezt nem emelte ki. Ezt egyértelműen Garai doktor könyökölte ki a minisztériumnál, aminek következtében, most Kiskunfélegyházán mintegy 100 milliós beruházás tud megvalósulni, ugyanis itt fog megújulni két gazdakörünk épülete, kőkeresztek fognak megújulni. Persze ez a probléma részben megoldást jelentett Kiskunhalas külterülete számára is, csakúgy, mint az ország többi városának a külterülete számára. Ez a mi érdekünk volt és sikerült megváltoztatni a rendeletet, ami miatt bizony újra kellett nyomtatni a Magyar Közlöny akkori számát.
Rendkívüli legendák szólnak az akciócsoporton belüli irreális álomfizetésekről, mit tud erre mondani?
Nagyon sok kritika érte a leadert, hogy gyakorlatilag egy kifizető hellyé vált. Én a saját egyesületünkről tudok beszélni, ahol is az egyesület elnöksége kilenc főből áll és az elnöke Ficsór József Kiskunfélegyháza polgármestere. Az elnök kifejezetett kérése volt a megalakulás előtt, hogy csak az vállalja az elnökségi, vagy felügyelő bizottsági tagságot, aki ezért nem kér pénzt. Magyarul ez azt jelenti, hogy az elnökség és a felügyelő bizottság tagjai, egyetlen fillér juttatást, vagy költségtérítést nem vesznek fel munkájukért.
A munkaszervezeten belüli összegek a ránk szabott rendeletben megfogalmazott mértéket egyetlen esetben sem érték el, illetve október elsejétől a közalkalmazotti bértábla szerinti fizetés illeti meg a munkaszervezet dolgozóit.
Az interjúnk közben fiatal hölgyek intézkednek, a háttérben. Nem túl fiatalok ők, hogy értsenek is a vidékfejlesztéshez?
A stratégia kialakítása már az egyesület megalakítása előtt megtörtént, az operatív egyeztetések a polgármesterekkel, képviselő testületekkel, vállalkozókkal már lefolytak, mondhatni már mindenki tudja, hogy mit szeretne. Itt az irodában a vidékfejlesztési stratégiát érintő feladatokon túlmenően, közgazdászok, pénzügyesek kellenek, akik a számviteli fegyelem szerint segítenek a szervezeteknek az adminisztráció elkészítésében. Most ennek különös jelentősége van, mert amióta átvettük a vidékfejlesztési hivataltól a kérelmek kezelését és a pénzügyi teljesítések ellenőrzését ez egy nem mellékes dolog. Az én kiválasztásomnál az elsődleges szempont pedig a szakmai végzettség és az évtizednyi gyakorlat volt, amit a vezetői gyakorlatom egészített ki.
Hat hónapig úgymond állt a rendszer, ki volt a béna, a minisztérium, az akciócsoportok, hogyan látja?
Azt gondolom, hogy egy kicsit talán mindenki felelős ezért, ami azért lehetett, mert ez az egész Magyarországon teljesen újdonságnak számít.
Az idegenkedés nem maradt házon belül, mert például legendássá vált a pálmonostorai temetőház története, kérem, mondjon erről pár szót!
Igen az előbb említett nehézségekből fakadóan, és azért mert a korábbi években nem megfelelő módon lett a leader-ről szóló tájékoztatás megszervezve, voltak települések és közte Pálmonostora is, ahol a helyi képviselőtestület részéről megfogalmazódott, hogy ők ebből nem kérnek, mert nem bíznak ennek a sikerében. Ennek az okát nem tudom, hiszen nem voltunk kapcsolatban, de miután a polgármesterasszony nagyon sokat foglalkozott a tájékoztatással, végül is sikerült a képviselő testületet belátásra bírni. Hiszen ép Pálmonostorán, ami egy hátrányos helyzetű településnek számít, rendkívüli jelentőségű egy akár 5-10 millió forintos beruházás megvalósítása is.
Azt gondolom, hogy a leader program mintaértékű volt például Pálmonostorán, ami talán a jövőben megindítja a bizalmat a hasonló programok irányába a vidéki kistelepüléseken. Mi a polgármesterasszonynak ebben az esetben úgy tudtunk segíteni, hogy személyesen elmentünk és segítettük megismertetni a leader céljaival az embereket. Mindezek hatására szerencsére ők is belátták, hogy ez egy értelmes projektterv.
A politikai ellenszél végtére is ott indult, amikor a Helyi Vidékfejlesztési irodákban szinte kivétel nélkül szocialisták vezetése alá került, miként ál ezzel a 24 települést felölelő „kiskun-leader”?
A Helyi Vidékfejlesztési irodákkal szemben mi szerencsésebb helyzetben vagyunk a megítélés szempontjából, hiszen mint említettem mind a kilenc fős elnökségünkben, mind pedig a 68 tagú tagságunkban, ami az egyesület életében a legfőbb döntéshozó szerv, egyharmad arányban vállalkozók, egyharmad arányban civilek, illetve egyharmad arányban önkormányzati tagok vannak. Így az elnökségünkben szerepel például Kapus Krisztián a Kiskunfélegyházi Fidesz elnöke, vagy Dr. Garai István MSZP-s parlamenti képviselő is.
A kiskunok kimerítették a keretüket, ez azt jelenti, hogy 2013-ig nem lesz további forrás?
Ez egy nagyon fontos célkitűzésünk volt már a megalakuláskor, tekintettel, hogy a források 2013-ig, az unió pénzügyi költségvetéséig álltak rendelkezésre Viszont látva a válságot, az egyesületünknél az fogalmazódott meg, hogy a lehető legnagyobb szükség a forrásokra most van. Ezért mi szinte száz százalékban kimerítettük a forrásainkat, hogy ezek a gazdaság és a vidék számára ebben a nehéz időszakban segítség legyen. A leader program egyik alapszabálya, hogy a forrásokat 45 százalékban a vállalkozások fejlesztésére kell fordítani. Ami az esetünkben azt jelenti, hogy az 1,6 milliárdos forrásból, közvetlenül 45 százalék a vállalkozásokhoz kerüljön, de az is rendkívül fontos, hogy mondjuk egy önkormányzat által elkészített ravatalozót is lehetőleg helyi vállalkozások újítsák fel.
Miről szól a negyedik tengely a leader programban?
A négyes tengelyben a leader rendelet alapján hét jogcím szerepel, ami alá kellett nekünk besorolni a helyi elképzeléseinket. Ebből jött ki öt célterület, amit mi a stratégiánkban megfogalmaztunk és meg is fogunk valósítani. Tehát ezekre a célterületekre írunk ki pályázatot, amik persze nem a mi agyunkból pattantak ki, hanem elmentünk az elmúlt időszakban rengeteg vállalkozóhoz, minden önkormányzathoz, civilszervezethez és megkérdeztük, hogy nektek itt helyileg mire lenne szükségetek.
A szeptember 22-én lezajlott oklevél átadás, a pályázati forrás leterhelése, a napokban elkezdődött beruházási dömping alapján nagyon úgy tűnik, hogy a „kiskun-leader” rendben zajlik. Összesen 96 hasonló akciócsoport van az országban, Ön mit gondol, ha egy rangsort kellene felállítani a kiskunok hová kerülnének az eredményeik alapján?
Nincs ilyen ranglista. Azt gondolom a saját munkánkat nehéz megítélni, de vannak természetesen statisztikai számok, amelyek, összemérhetővé teszi az akciócsoportokat, így én azt gondolom, hogy nem kell szégyenkeznie senkinek, hiszen az ország akciócsoportjainak az első egyharmadában bőven benne vagyunk.
Kiskunfélegyháza – Kiskunhalas és Kiskunmajsa térsége alkotja a Kiskunok Vidékéért Egyesületet, amely egyben a térség un. leader programját is megvalósítja. Kedden délelőtt a pirtói lovastanyán adták át a nyerteseknek az oklevelet és a „Gartulálunk" bort, aminek eredményeként kicsit több mint egymilliárd forintnyi támogatás jut a térség önkormányzatainak, egyesületeinek és mikro-vállalkozásainak.
Meglepően jól működik az ország leader akciócsoportjaihoz képest a kunoké, aminek, mint megtudtuk az a titka, hogy az egyesület a kiskunfélegyházi innovációs központra delegálta a szervezői munkákat, aminek a szakemberei összefogták a térséget.
Mint Ficsór József Kiskunfélegyháza polgármestere az egyesület elnöke elmondta amint az a számokból is kitűnik a három térség között közel azonos arányban osztották el a forrásokat. Mint elmondta a programról azt kell tudni, hogy az UMFT program által biztosított Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból megvalósuló un: leader, harmadik tengelyes források elosztásáról van szó. Négy jogcímen írtak ki pályázatot - falu és tanyás térség megújítása; vidéki örökség megőrzése; a mikro vállalkozások fejlesztése; a túrizmus tevékenységének az ösztönzése, amely utóbbi pályázható forrásra háromszoros igény mutatkozott.
A négy jogcímre a Kiskunok vidékéről 98 pályázat érkezett. A rendelkezésre álló forrás 1,339 milliárd forint, a pályázati igény összesen 1,868 milliárd volt.
Az MVH 2009 aug. 26-án a négy jogcímből hármat elbírált a turisztikai pályázatokon kívül, ugyanis a három jogcímre összesen 71 pályázat érkezett, amiből 11 nem felelt meg, így 60 pályázónak gratulálhattak a pirtói lovastanyán. A negyedik jogcímen a túrizmus tevékenységének az ösztönzése is döntés született 2009 szeptember 21-én, amit a kiskun egyesület elnöksége rendkívüli ülésén tárgyalt, így a beérkező 27 pályázatból a 10 elutasított pályázat után fennmaradó17 pályázatból lesznek kiválasztva a nyertesek.
Garai István országgyűlési képviselő a maga stílusában kezdte a hozzászólását, így megtudhattuk, hogy szerinte van kevésbé jó pályázat, jó pályázat és nyertes pályázat. A képviselő elismerésre méltónak ítélte a munkacsoport munkáját, akik közül Horváth Tamást, Németh Pétert és Fogl Andrást emelte ki.
Mint elmondta a munkacsoport szakmai munkáját jellemzi, hogy a külterületi lakossággal nem igazán számolt eredetileg a leader pályázat, de hosszas szakmai és politikai „apprehendálást" követően mégiscsak bekerül a rendeletbe, de mint elmondta olyannyira későn, hogy a kiskun munkacsoport miatt újra kellett nyomni a Magyar Közlönynek azt a számát, amiben a leader megjelent. Ha ezt nem tették volna meg, akkor most két gazdaköri pályázat nem is nyerhetett volna.
Szabatosan a tájékoztatót Garai István a választóitól korábban reklamált „Hol a lé?" kérdésekre, egyfajta válasznak érzi, aminek kapcsán két további eseményről is említést tett:
Az egyik, miszerint a különböző operatív programok augusztusi döntései alapján újabb 3,160520336 milliárd forintos pályázati forrás érkezik Bács-Kiskunba annak a 45 nyertes pályázatnak köszönhetően, ami a megyéből került ki. Ebből kettőt emelt ki: a pirtói 40, 679 milliós technológiai fejlesztési Plastic Tranzit Kft-nél (ők voltak az esemény házigazdái) illetve a legnagyobbat a dunavecsei járóbeteg szakrendelő 522, 781490 milliós nyertes projektjét.
Bejelentette továbbá, hogy nagy sikerrel lezárult a fiatal mezőgazdászok pályázati támogatási szakasza, így a lehetséges 51 milló eurós forrásból lehívásra került 43 millió euro kifizetésre került a beérkező 2400 kérelemből 1381 pályázónak, ami azért érdekes, mert ebben Bács-Kiskun nagyon sikeres volt.
Horváth Tamás számos jövőbeli feladatuk mellett elmondta, hogy a most átadott 60 emléklap alapján a felelős hivatal azt vállalta, hogy még ebben a hónapban NVH lezárja a határozatokat.
A LEADER programnak köszönhetően Szankon adtak át a horgászni vágyóknak egy vadi új pecatavat. Az avató ünnepségen a település katolikus és református lelkésze is felszentelte a tavat. Mivel én is meghívottja voltam az eseménynek - mint a térség LEADER képviselője -, ezért testközelből figyelhettem milyen " áldásos " hatása van ennek a ceremóniának. :) 
